Küldj üdvözlőlappal egy ölelést!

Idén még nem lehet nagy családi ünneplés, hiába a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Hagyományosan ilyenkor összegyűlik a család, a közeli és távoli rokonság együtt ülik körbe a gazdagon terített ünnepi asztalt. A kislányok izgatottan várják a locsolókat, estére pacsuli szag tölti meg a vidám otthonokat, és a fiúk kosarai is megtelnek csokoládé- és festett tojásokkal. De mit is ünnepelünk húsvétkor? Miért a nyuszi hozza az ajándékot, miért kapnak a fiúk színes tojást, miért locsolkodnak, és mi határozza meg, hogy mikor van húsvét ünnepe?

Húsvétkor Jézus feltámadását, az emberiség megváltását ünnepeljük.
Jézus a zsidó húsvétot ment ünnepelni Jeruzsálembe, amikor elfogták, nagypénteken halálra ítélték és keresztre feszítették. Három nap múlva feltámadt: legyőzte a halált és megváltotta az emberek bűneit.
A húsvétot különböző időkben ünnepelték a felekezetek, volt, ahol a zsidó húsvétkor, míg más közösségek a nap-éj egyenlőség idejében. Végül a 325-ben tartott niceai zsinat egységesítette a húsvét ünneplésének idejét, és határozták meg, hogy a tavaszi holdtöltét követő első vasárnap tartandó a húsvét ünnepe. Mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben más napra esik, de mindenképpen március 22. és április 25. közé.
Az ünnepet 40 napos böjti időszak előzi meg, mely hamvazószerdán veszi kezdetét, az ezt megelőző napot pedig húshagyó keddnek hívják. Ilyenkor zenés, táncos és jelmezes mulatságot, vagyis karnevált tartottak Európa szerte a keresztény városokban. A jelmezes bál neve is innen ered, azaz carne vale = hús elhagyása. Még utoljára hatalmas lakomát tartottak a böjti időszak előtt, amikor is tilos volt a hús és a tojás fogyasztása.
A böjt a befelé fordulás, az önvizsgálat és a megbocsátás fontosságára hívja fel a figyelmet. A nagyhét, a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Kiemelkedő napjai: a Nagycsütörtök, amely Jézus utolsó vacsorájára emlékezik, Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja, és Nagyszombat, amely már a húsvéti örömünnep kezdete. Az ünnep tűzszenteléssel kezdődik, és ünnepi szentmisével folytatódik, amely már a feltámadás ünnepli. A magyar HÚS-VÉT a böjt végére utal, amikor már ismét vehetünk magunkhoz húst.
A húsvét angolul Easter, németül Ostern: az elnevezések Ostara, a termékenység germán istennőjéhez köthetőek. Az ő ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idejére esett. Az emberek ilyenkor a sötétség végét, és a tavasz kezdetét ünnepelték, amikor elkezdődhetett a magvetés és a tavaszi munkák időszaka. Szintén Ostarához köthető a nyúl és a tojás szimbóluma is, ami beleolvadt a keresztény hagyományba is. A legenda szerint az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy  szórakoztassa a gyerekeket. A nyúl hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, amit a gyerekek megkaptak az istennőtől.
A tojásfestés az egész világon ismert népszokás. Eredete egészen a perzsa időkig nyúlik vissza, ők használtak először a tavasz megünneplésére színezett tojásokat. Európába valószínűleg a keresztény lovagok hozták magukkal. A keresztények új magyarázattal látták el a pogány szokást: a festett tojásoknál a piros szín Jézus vérét jelképezi, míg a zöld az újjászületett természetet. Nyúl: szapora állat, az új élet szimbóluma. Locsolkodás: a pogány időkben megvesszőzték vagy megöntözték a lányokat friss vízzel, hogy üdék és termékenyek legyenek. Ezért a lányok festett hímes tojást adtak cserébe.
Érdekes népszokások:
Nagypénteken tilos volt kenyeret sütni, mert féltek, hogy kővé válik.
Húsvét napján tilos volt mosni, mert aki az így mosott ruhát viselte, azt villám sújtotta.
Aki húsvét napján még hajnal előtt megmosakodott friss vízzel, azt elkerülték a betegségek.
Ha új ruhát viselünk húsvétkor, akkor egész évben szerencsénk lesz!
Aki a Cardex gyönyörű üdvözlőlapjait küldi rokonainak és barátainak, ott megduplázódik a szerencse: nem csak az lesz boldog egész évben, aki küldi, hanem aki kapja is. Próbáljátok ki!
Az üdvözlőlapokat és dísztasakokat keressétek a nagyon hiper- és szupermarketekben, drogériákban.
Share