Húsvéti ünnepkör

A keresztény egyház ünnepeinek sorában a húsvéti időszak az egyik legjelentősebb és legrégebbi vallási esemény. Nem egy párnapos ünnepi időszakról van szó, kora tavasztól pünkösdig tart a húsvéti időszak. Jézus negyvennapos sivatagi böjtjére emlékezve önmegtartóztatására tanít a nagyböjt: ideje a hamvazószerdától húsvétig tartó időszak. Ezalatt az idő alatt péntekenként kerülni kell a húsfogyasztást, de a többi állati eredetű fehérje, mint pl. a tejtermékek, tojás engedélyezett.

Március 21-e utáni első teliholdat követő vasárnapra esik húsvét, amikor a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Ezt megelőző vasárnap a virágvasárnap, amikor arról emlékezik meg az egyház, ahogy Krisztus a pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette szamárháton bevonult Jeruzsálembe.

Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását nagycsütörtök, más néven zöldcsütörtök idézi fel. Ezen a napon nincsen szentmise, sem átváltoztatás. A papok a már korábban konszekrált ostyákkal áldoztatnak ilyenkor. Ilyenkor van a krizma (szent olaj) szentelése is.

Nagypénteken Krisztus Pilátus általi halálra ítélésére, megostorozására és kereszthalálára emlékezünk.

Az éjjel és nagyszombat napja a virrasztásé: Jézus sírja vagy az Oltáriszentség mellett. Ugyan már nagyszombat este elkezdődnek, de mégis elsősorban a vasárnapi nagy ünnepi liturgia része, hogy égő gyertyás körmenetekkel emlékezünk meg arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

Áldott húsvétot kívánunk mindenkinek!

Share