Ballagás - Akkor és most

Régen csak a bányásztanulók kiváltsága volt ballagással ünnepelni az utolsó diáknapokat, ma már azonban minden családban nagy esemény, ráadásul az ezzel járó felhajtás egy kisebb lakodalommal is felér. Nagyszabású ebéd, a komoly ajándékok sok helyen elmaradhatatlan, de vannak, akik szűkebb körben ünnepelnek szívesen.

Napjainkban ismert búcsúztatásnak közel kétszáz éves története van. A hagyomány Selmecbányáról, a Bányászati Akadémiáról indult, ahol a tanulók úgy búcsúztak a diákélettől, hogy sötétedés után lámpát vettek a kezükbe, és így vonultak körbe az iskolában, majd a városban. Szintén innen ered a közös tablófotó készítésének szokása, ami napjainkban ugyancsak elmaradhatatlan az utolsó tanévben. A 20. században egyre több utolsó éves osztály ment fényképészhez, hogy egy tablóra portrékat készíttessen, ma pedig már szinte ez mindenhol fontos része a ballagási előkészületeknek.Selmec

Az Akadémia épülete korabeli képeslapon

A családok azonban változóan ünneplik meg a diák kilépését a nagybetűs életbe.
Előfordul ahol szűk körben koccintanak egyet, esetleg közvetlen családtagokat, egy-két barátot megvendégelnek, a ballagó pedig virágot kap. A legtöbb helyen azonban sokkal nagyobb felhajtás övezi a ballagást, nem ritkán már az általános iskola utolsó évében is.

Share